Bizony, 2013-ban ezt is megélhettük. Ayumi kiadta 14. stúdió albumát. A lemez több módon is a tavalyi korong, a Party Queen nyomdokában jár. Errôl az albumról sem jelent meg egy fizikális kislemez sem, mivel a forgalmazó AVEX, japán cég, fél, hogy a kislemez nem érné el az elsô helyet a slágerlistákon és így megtörné a sikertörténetet. Ami még hasonlóságot mutat az utolsó stúdió albummal az az, hogy a lemez félelmetesen kevés példányban kelt el az elsô héten. Mindössze 60.000 példány talált gazdára, ami egy Ayumi Hamasakitól siralmas teljesítmény, bármennyire is szeretem. Habár az eladásokban mutatott csökkenô tendencia már évek óta nyomon követhetô nála. A Party Queen is csak éppenhogy elérte az arany minôsítést Japánban. Gyenge eladások ide vagy oda az album elsô helyen debütált az ország chartlistáin, köszönhetôen annak, hogy a héten, amikor megjelent a lemez, nem volt több releváns debütáló kiadvány. Nemcsak hogy az album elsô helyen nyitott, de ez lett az énekesnô 20. lemeze amely elérte a toplista csúcsát. Ô lett az elsô aki 15 év alatt ennyi #1 albumot jelentetett meg, sôt már csak egy toplistás album hiányzik ahhoz, hogy holtversenyben álljon Yumi Matsutoyával a legtöbb Nr. 1 lemezzel rendelkezôk listáján. Így nyilatkozott a rekorddal kapcsolatban:
“Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen sok ember támogatta az albumot. Köszönöm mindannyiótoknak. Ez a rekord csakis a rajongóim támogatásának köszönhetô. Mivel idén van karrierem 15. évfordulója, szeretném ha tele lenne fantasztikus élményekkel, melyeket megoszthatok veletek.”
Ez az album is többek között ezt az évfordulót hivatott reklámozni. November óta havonta megjelentetett egy-egy új kiadványt.
A J-Pop már jó ideje a szívem csücske és még úgy is, hogy ez a nô Japán zenetörténelmének egyik legnagyobb buktájává kezd válni, szeretem. Nálam az, hogy egy albumból mennyit adnak el nincs egyenes arányban annak minôségével. Amíg a dalok hallgathatóak és valami pluszt adnak a mindennapjaimhoz, hallgatni is fogom, illetve meg is vásárolom ôket. Annak viszont fel kell kötnie a gatyamadzagot aki arra hivatkozik, hogy beszerzi Ayumi kiadványait. A stúdió albumai most már évek óta a legkülönfélébb kiadásban jelennek meg, és elég borsos áraik vannak. A LOVE again például 6 verzióban kapható: CD, CD+DVD, CD+Blu-Ray, Playbutton, CD+DVD+Csecsebecsék, CD+Blu-Ray+Csecsebecsék. A legolcsóbb kiadvány 3.150 japán jenbe kerül (kb. 7.800 Ft) míg a legdrágább verzió árcetlije 5.460-at mutat (kb. 13.500 Ft) és ebben még nincs benne a posta.
Felmerül a kérdés, hogy megér e ennyit a lemez. Azt tudjuk, hogy az elvetemült rajongóknak (mint jómagam) megéri. Azt viszont le kell szögeznem, hogy ennyire lapos albumot még nem láttam /hallottam Ayumitól. De a vicc az,hogy mégis szeretem. Egyszerûen csak látszik rajta, hogy már nem mer kockáztatni. Inkább a biztos ösvényt választja ami egyszerû pop dalokkal és balladákkal van kikövezve. Nem kísérletezik, mint ahogy azt tette például az egyik kedvenc albumomon a Guilty-n. Nehéz megkülönböztetni az egyes dalokat egymástól, mert annyira egy kaptafára íródtak. Az album 15 dalt tartalmaz, azonban ezek közül csak 5+2 új szám van (a +2 interlude-okat jelent). A többi dal már kiadásra került a tavaly megjelent A Summer Best válogatáslemezen és az ugyancsak tavalyi két felvezetô EPn (LOVE, again). Én azt tanácsolom, hogy ha még nem ismered Ayumi munkásságát ne ezzel az albummal kezdd. Inkább ajánlanám a következô albumok egyikét: Guilty, Miss-Understood, Secret, Next Level).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése